Google Ads. Facebook. Instagram. TikTok. SEO. YouTube. ChatGPT. Tartalomgyártás. Influencerek.

De vajon tényleg mindenhol ott kell lenned?

Erről beszélgettünk Majsai Ricsivel az Egyről a Kettőre legújabb részében. Mindketten ugyanarra jutottunk: egy induló vagy növekedésben lévő vállalkozásnak nem az a dolga, hogy egyszerre minden csatornát meghódítson. Először azt kell megtalálnia, hol tud a leghatékonyabban ügyfelet szerezni.

És ehhez először azt kell megérteni, hogyan gondolkodik az ügyfél.

Google vagy Meta? Valójában két külön feladat

Én ezt régóta nagyon egyszerűen fogalmazom meg:

A Google inkább igényt szolgál ki. A Meta inkább igényt kelt.

Ha valakinek elromlik a kazánja, költöztetőt keres vagy orvosra van szüksége, nagy eséllyel már tudja, mi a problémája. Beírja a Google-be, amit keres, és megpróbálja megtalálni a számára legjobb megoldást.

Egészen más helyzet, amikor görgeted az Instagramot vagy a Facebookot, és egyszer csak szembejön veled valami, amiről öt perccel korábban még azt sem tudtad, hogy szükséged van rá.

Ezért nincs univerzális válasz arra, hogy Google vagy Meta.

A kérdés inkább az:

Az ügyfeled már keresi a megoldást, vagy neked kell felkeltened benne az igényt?

Ricsi ezt az ügyfél problématudatának különböző szintjein keresztül vezette végig: van, amikor az ember még magát a problémát sem fogalmazta meg, később már felismeri, majd megoldásokat keres, alternatívákat hasonlít össze, végül dönt és vásárol.

És itt kezd igazán érdekessé válni 2026.

Belépett a játékba a ChatGPT

A klasszikus Google-keresésnél jellemzően mi végezzük el a kutatómunkát.

Rákeresünk valamire, megnyitunk öt-tíz weboldalt, megnézzük az árakat, véleményeket, specifikációkat, majd megpróbáljuk eldönteni, melyik ajánlat a legjobb.

Az AI ezt a folyamatot kezdi átalakítani.

A ChatGPT-ben már sokkal összetettebb kérdést tudsz feltenni:

„Ebből az öt termékből melyiket választanád ár, minőség, kényelem és elérhetőség alapján?”

Itt az AI már nem egyszerűen információt keres. Segít rendszerezni az alternatívákat és előkészíteni a döntést.

Ricsi ezért a ChatGPT-t a vásárlói út megoldás-összehasonlítási és döntési szakaszához helyezte közelebb, miközben a Google továbbra is nagyon erős a konkrét megoldáskeresésnél.

Ez vállalkozóként azért fontos, mert már nem csak arra kell gondolnod:

„Hogyan kerülök a Google első oldalára?”

Hanem egyre inkább arra is:

„Hogyan leszek az a cég, amit az AI jó szívvel ajánl a lehetséges megoldások között?”

SEO vagy PPC? Megvenni vagy kiérdemelni a figyelmet

A következő klasszikus kérdés a SEO vs. PPC.

Pedig itt sem feltétlenül „vagy”-ról kellene beszélnünk.

A PPC gyors. Ha van megfelelő ajánlatod és büdzséd, akár holnap ott lehetsz a potenciális ügyfeleid előtt.

A SEO lassabb.

Tartalom kell hozzá, technikailag rendben lévő weboldal, megfelelő landing oldalak, linkek és folyamatos munka. Viszont ha egyszer felépítetted a pozícióidat és az autoritásodat, egy jó organikus jelenlét sokkal stabilabb eszközzé válhat.

Én ezért szeretem úgy nézni:

PPC = megvásárolt figyelem.

SEO = kiérdemelt figyelem.

És egy jól működő vállalkozásnak idővel mindkettőre szüksége lehet.

Ráadásul a SEO és az AI-optimalizálás között is egyre nagyobb az átfedés. Ha sok releváns tartalmad van, hiteles források hivatkoznak rád, rendszeresen megjelenik a márkád neve, és egy adott témában valódi autoritást építesz, az nemcsak a klasszikus keresésben jelenthet előnyt.

A performance önmagában nem brand

Az interjú egyik számomra fontos része pont az volt, amikor a teljesítményalapú marketingről átkanyarodtunk a márkaépítésre.

Mert lehet nagyon jó Google Ads kampányod.

Lehet kiváló ROAS-od.

Lehet rengeteg látogatód.

De amikor az ügyfél ott áll két közel azonos ajánlat előtt, nagyon sokszor nem az ezer forinttal olcsóbbat választja.

Azt választja, akit ismer.

Akit megbízhatónak tart.

Akinél jók az értékelések.

Akinél tudja, hogy rendben lesz a szállítás, az ügyfélszolgálat vagy akár a reklamációkezelés.

Ez a brand valódi ereje.

És van még egy fontos része: hiába kommunikálod digitálisan, hogy te vagy a legjobb, ha az ügyfél a valóságban teljesen más élményt kap. A marketing ígéretét végül a terméknek, a szolgáltatásnak és az embereknek kell teljesíteniük.

Személyes márka vagy céges márka?

Ebben Ricsivel meglepően hasonló utat jártunk be.

Mindketten személyes márkával indultunk. Aztán ahogy elkezdett épülni mögöttünk egy valódi cég és csapat, tudatosan próbáltuk a céges brandet előtérbe helyezni.

Ricsinél a Majsai Richárd személyes márkából egyre inkább a Palm Group került előtérbe. Nálam hasonló folyamat történt a DLX MEDIA-val.

Aztán én az utóbbi időben részben visszafordultam.

Mert az emberek továbbra is embereket követnek.

Egy vállalkozás mögötti arc, történet, vélemény és személyiség sokkal könnyebben teremt kapcsolatot, mint egy logó.

Ezért szerintem a valódi válasz itt sem:

személyes márka VAGY céges márka.

Hanem:

személyes márka ÉS céges márka.

Csak tudni kell, melyiknek mi a szerepe.

És ki csinálja mindezt?

A végén eljutottunk egy másik tipikus vállalkozói dilemmához:

belsős marketinges, freelancer vagy ügynökség?

Egyetlen belső marketingestől gyakran azt várjuk, hogy írjon szöveget, készítsen grafikát, kezelje a PPC-t, szerkessze a weboldalt, forgasson videót, vágja meg és még publikálja is.

Csakhogy a marketing ma már túl széles szakma ahhoz, hogy egy ember minden részterületén kiemelkedő legyen. Egy erős belső csapatban már külön kreatív, performance és webes kompetenciák jelenhetnek meg.

Freelancerekkel olcsóbban össze lehet rakni egy hasonló kompetenciacsomagot, csak valakinek házon belül koordinálnia kell őket.

Egy jó ügynökségnél ennek a koordinációnak egy részét maga az agency végzi el.

Vagyis sokszor nem pusztán pénzt, hanem menedzsmentidőt vásárolsz.

A végén megint nem „vagy”, hanem „és”

Talán ez lett az egész beszélgetés fő tanulsága.

Nem:

Google VAGY Meta.

Nem:

SEO VAGY PPC.

Nem:

személyes VAGY céges márka.

Nem:

ember VAGY AI.

Hanem egy olyan rendszer, ahol ezek a dolgok egymást erősítik.

Az AI ráadásul már nemcsak új ügyfélszerzési felületként érdekes. Ricsiék például olyan automatizációkon dolgoznak, amelyek bizonyos marketingfolyamatokat gyorsabbá és költséghatékonyabbá tesznek, és akár egy kisebb in-house csapat teljesítményét is fel tudják erősíteni.

2026-ban szerintem nem az fog nyerni, aki megtalálja az egyetlen tökéletes marketingcsatornát.

Hanem az, aki megérti:

hol van az ügyfele, milyen problémát akar éppen megoldani, és hogyan tudja a megfelelő üzenettel a megfelelő pillanatban elérni.

Erről szól az Egyről a Kettőre új része Majsai Ricsivel.

🎥 A teljes beszélgetést itt tudod megnézni:

Hanem a fókusz, a visszajelzés, a rendszeres számonkérhetőség és egy olyan közeg, ahol nem egyedül kell kitalálnod mindent.

Ezért indítom el az Egyről a Kettőre Mentorprogramot.

Egy 5 hónapos, kiscsoportos vállalkozói mentorálást, maximum 6 fővel.

Hogyan működik?

A program során:

• 6 személyes, kiscsoportos mentoralkalmat tartunk,

• ezek között havi 1 rövid, egyéni online konzultáció lesz velem,

• létrehozunk egy zárt WhatsApp-csoportot,

• heti vállalásokkal és heti eredményekkel dolgozunk,

• és végig a saját vállalkozásodon fogunk dolgozni.

A személyes alkalmak elsődlegesen Budapesten, a DLX Media irodában lesznek, de szükség esetén online is be lehet csatlakozni.

Miről lesz szó?

Nem egy merev tanfolyami tematikát akarok végigmondani.

A csoport aktuális helyzetéből indulunk ki, de végigmegyünk a vállalkozásépítés legfontosabb területein:

ötlet és piac → célcsoport → ajánlat → ügyfélszerzés → márkaépítés → sales → rendszerek → automatizáció → AI → csapat → pénzügy → növekedés

Van, aki még az első ügyfeleit keresi.

Más már működő vállalkozást szeretne rendszerbe rakni.

Megint más csapatot épít, delegálna vagy egyszerűen szeretne végre kiszabadulni abból, hogy minden rajta múlik.

A programnak pont ez az egyik ereje: különböző szintekről is lehet egymástól tanulni.

A legfontosabb elem: accountability

A mentorálás szerintem akkor ér valamit, ha nem csak jó ötletekkel mész haza.

Hanem történik is valami.

Ezért mindenki meghatároz a program elején:

• 1 fő célt,

• 3 konkrét, mérhető eredményt,

• és menet közben rendszeresen vállalásokat teszünk.

A kérdés újra és újra ugyanaz lesz:

Mit mondtál, hogy megcsinálsz — és megcsináltad-e?

Kinek való?

A program neked szólhat, ha:

• most indítod a vállalkozásodat,

• már működik, de elakadtál,

• kevés az ügyfél,

• nem működik kiszámíthatóan a marketinged,

• rendszereket szeretnél építeni,

• csapatban gondolkodsz,

• vagy egyszerűen szükséged van egy olyan közegre, ami húz előre.

A minimum csoportlétszám 3 fő, a maximum 6.

Nem cél, hogy bármi áron feltöltsük a helyeket.

A jó csoportdinamika fontosabb, mint a létszám.

Ha érdekel a program, jelentkezz, és egy rövid beszélgetésben megnézzük, hogy neked való-e.

Az 5 hónap végére nem azt szeretném, hogy legyen még egy mappád tele jegyzetekkel.

Azt szeretném, hogy láthatóan előrébb legyen a vállalkozásod.

jelentkezés: https://dalloszoltan.hu/kapcsolat/

Ez a modell továbbra is működik, de kezd megjelenni egy sokkal érdekesebb szint: amikor a tartalom gyártó, influenszer már nem egyszerűen reklámfelület, hanem üzleti partner, befektető vagy akár tulajdonostárs.

Az Entrepreneur UK nemrég külön cikket szentelt ennek a trendnek. A szerző szerint a creator economy következő szakasza már nem feltétlenül a jobb márkaegyüttműködésekről szól, hanem az ownershipről. Ha egy creator már részt vesz a termék kialakításában, a pozicionálásban, a piacra lépési stratégiában és a kereslet építésében, akkor a szerepe sokkal közelebb kerül egy üzleti partneréhez, mint egy hagyományos influenszeréhez.

Ennek van egy egyszerű oka: aki hosszú ideje közönséget épít, folyamatosan látja, hogy mire reagálnak az emberek, milyen problémáik vannak, mi kelti fel az érdeklődésüket és mi vált ki vásárlási döntést. Ez a tudás egy új vállalkozásnál önmagában komoly versenyelőnyt jelenthet.

És innentől szerintem felmerül egy érdekes kérdés:

Ha valaki nemcsak reklámozza a vállalkozásodat, hanem a közönségével, médiájával, tudásával és kapcsolataival hosszú távon építi annak értékét, biztos, hogy az egyszeri kampánydíj a legjobb együttműködési forma?

Bizonyos esetekben lehet értelme a revenue share-nek, tanácsadói szerepnek vagy akár a tulajdonrésznek is. Az Entrepreneur cikke is hangsúlyozza ugyanakkor, hogy ez nem minden együttműködésnél indokolt: equityt elsősorban olyan partnernek érdemes adni, aki tartósan képes értéket teremteni, és valóban részt akar venni az építkezésben.

Ez szerintem egy fontos változás a személyes márkaépítésben is.

A követőszám önmagában nem feltétlenül vagyon. A bizalom, a közönségismeret és az a képesség, hogy figyelemből üzleti eredményt tudsz teremteni, már sokkal inkább az.

És lehet, hogy a személyes márka egyik következő nagy lépcsője éppen az lesz, amikor ezt az értéket már nem kampánydíjra, hanem tulajdonra váltjuk.

Forrás: Entrepreneur UK – Creators on the cap table: Why equity is becoming the next evolution of creator partnerships Cikk megnyitása⁠

Simon Squibb számomra azért izgalmas, mert nagyon egyszerű kérdéssel dolgozik: What’s your dream? Vagyis: mi az álmod? Az utcán szólít meg embereket, és sokszor kiderül, hogy nem is az a legnagyobb akadály, hogy nincs pénzük, hanem hogy nem mernek elindulni. Az egyik legerősebb tanulság tőle, hogy a szerencse sokszor tényleg az, amikor a lehetőség találkozik a felkészültséggel — csak éppen nagyon sokan akkor sem lépnek, amikor a lehetőség ott van előttük.

Alex Hormozi a letisztult üzleti gondolkodás miatt fontos nekem. A 100 millió dolláros könyvsorozata — Offers, Leads, Money Models — arról szól, hogyan kell ajánlatot, érdeklődőszerzést és üzleti modellt építeni. Ami különösen tetszik benne, hogy mindent definiál. Nem dobálózik üzleti kifejezésekkel, hanem lemegy az alapokig: mit jelent a lead, mit jelent az ügyfél, mit jelent az ajánlat. Mert amit nem tudunk pontosan meghatározni, azt fejleszteni sem tudjuk.

Eddie Maalouf nálam új szereplő a listán. A BAD Marketing alapítója, és ami nagyon érdekes a gondolkodásában, hogy az ügynökségére nem végállomásként tekint, hanem „gyárként”. A marketingügynökség termeli a cash-flow-t, a tudást, a csapatot, a tapasztalatot — és ebből épít további cégeket, például étteremhálózatot, luxusautó-kölcsönzőt vagy munkaerő-közvetítő vállalkozást. A másik nagy tanulság tőle: üzleti csatornánál nem feltétlenül a követők mennyisége számít, hanem a minősége.

Dan Martell a delegálás és az idő visszavásárlása miatt került előkelő helyre. A Buy Back Your Time könyvének fő üzenete, hogy vállalkozóként az időnk a legszűkösebb erőforrás. Először auditálni kell, mire megy el az időnk, majd tudatosan kiszervezni azokat a feladatokat, amelyek nem a legmagasabb hozzáadott értékű munkák. Nagyon hasznos a replacement ladder gondolata is: először adminisztrációt, aztán deliveryt, marketinget, értékesítést, végül vezetői feladatokat érdemes delegálni. Ehhez kapcsolódik a 10-80-10 szabály: az elején én adom az irányt, a közepét a csapat viszi, a végén pedig visszajövök kontrollálni és jóváhagyni.

És végül Gary Vee, aki újra az első helyre került nálam. Ő volt az, aki talán mindegyik ilyen videómban szerepelt. A klasszikus gondolata, a document, don’t create még mindig nagyon erős: vállalkozóként nem mindig új tartalmat kell kitalálni, hanem dokumentálni kell az utat, a meetingeket, az előadásokat, a döntéseket, a gondolkodást. Emellett mostanában nagyon sokat beszél arról, hogy már nem klasszikus social media van, hanem interest media: az érdeklődési körök mentén kell médiát építeni, akár több tematikus oldallal, több különböző célközönségnek.

Nekem most ez az öt ember adja a legtöbb inspirációt. Nem azért, mert mindent ugyanúgy akarok csinálni, mint ők, hanem mert mindegyikük mutat egy irányt: hogyan lehet nem csak céget, hanem rendszert építeni. Figyelmet, médiát, cash-flow-t, csapatot, tudást, befektetéseket — és ezekből hosszú távon egy valódi vállalkozói ökoszisztémát.

A szerződés a folyamat része

Egy jól működő vállalkozásban nem külön világ a jog és külön világ az operáció. A weboldal, az ajánlat, a megrendelő felület, az ÁSZF, a számlázás és a teljesítés ugyanannak a rendszernek a részei.

Ha az egyik helyen mást ígérünk, mint ami a másik dokumentumban szerepel, vagy a gyakorlat eltér a leírt folyamattól, akkor a rendszer kiszámíthatatlanná válik. Ez nemcsak jogi kockázatot jelent, hanem napi működési problémákat is.

A DLX-nél éppen ezért most teljes szerződéses harmonizáció zajlik. Több év működés után újragondoljuk az ÁSZF-et, a megrendelőlapokat és az online folyamatokat is. Maga az ÁSZF már 22 oldalas lett, és a teljes átdolgozás több hónapos munka, de már önmagában az, hogy végig kellett gondolni a működés minden lépését, fejlesztette a céget.

A jó szerződés gyorsítja az értékesítést

Ez talán az egyik legkevésbé evidens előny.

Ha minden egyes ügyfélnél nulláról kell újratárgyalni a feltételeket, akkor az értékesítési folyamat elhúzódik. Minél tovább tart a szerződéskötés, annál később tudsz teljesíteni, számlázni és bevételt realizálni.

Ezzel szemben egy jól standardizált ÁSZF és egyértelmű megrendelési folyamat jelentősen lerövidítheti ezt az időt. A videóban konkrét példaként elhangzik: ha két-három héten belül sikerül szerződni, akkor akár 30 napon belül lehet cash flow visszacsatolás; ha viszont minden ügylet egyedi tárgyalással indul, ez könnyen 60-70 napra is kitolódhat.

Vagyis a szerződés nem feltétlenül lassító tényező.

Jól felépítve éppen ellenkezőleg: cash flow eszköz.

Nem mindegy, hogy B2B vagy B2C

A szerződéses rendszer kialakításánál az egyik első kérdés, hogy ki az ügyfél.

Egy magánszemély fogyasztó esetén fogyasztóvédelmi szabályok, elállási lehetőségek és további kötelezettségek merülhetnek fel. Egy céges ügyfél esetén más logika szerint működik a kapcsolat.

Egy vállalkozás akár ugyanabban az ÁSZF-ben is elkülönítheti a B2C és B2B ügyfelekre vonatkozó részeket, de ennek világosnak és átláthatónak kell lennie.

Ez jól mutatja, hogy nincs univerzális „jó ÁSZF”. A jó dokumentáció mindig az adott üzleti modellhez igazodik.

Online szerződéskötés: nem mindig elég egy checkbox

A vállalkozások egyre több szolgáltatást és terméket visznek online. Ez kényelmesebb az ügyfélnek, gyorsabb a cégnek, és sok esetben üzletileg is racionálisabb.

De az online szerződéskötésnél kulcskérdés, hogy később bizonyítható legyen:

• ki kötötte a szerződést,

• jogosult volt-e erre,

• milyen feltételeket fogadott el,

• és milyen módon történt az elfogadás.

Egy egyszerű webshopos vásárlásnál és egy nagy értékű B2B szolgáltatási szerződésnél nyilván nem ugyanaz a szintű azonosítás indokolt. Bizonyos esetekben az elektronikus aláírás is fontos lehet.

A rendezettség növeli a cégértéket

Egy vállalkozás akkor válik igazán értékessé, amikor nem kizárólag az alapító fejében és személyes jelenlétével működik.

Ha minden egyes szerződést a tulajdonosnak kell külön letárgyalnia, akkor a cég továbbra is erősen alapítófüggő. Ha viszont világos szerződéses keretek, standard folyamatok és kiszámítható teljesítési szabályok vannak, akkor a vállalkozás sokkal inkább önműködő rendszerként működik.

Ezért jó ökölszabály:

Úgy építsd fel a cégedet, mintha egyszer el akarnád adni – akkor is, ha jelenleg eszed ágában sincs.

Egy vevő vagy befektető számára ugyanis sokkal vonzóbb az a vállalkozás, ahol a működés dokumentált, az ügyfélkapcsolatok szabályozottak és a cash flow kiszámítható.

A lényeg

A szerződés nem a működés végén keletkező papír.

A jó szerződés:

• leírja a valós működést,

• kereteket ad az értékesítésnek,

• csökkenti az egyedi alkukat,

• gyorsíthatja a számlázást,

• javíthatja a cash flow-t,

• csökkentheti az alapítófüggőséget,

• és növelheti a cég értékét.

A valódi kérdés tehát nem az, hogy „van-e ÁSZF-em?”

Hanem az, hogy:

A szerződéses rendszerem tényleg ugyanazt írja le, ahogyan a vállalkozásom működik?

Ha erre nem egyértelmű az igen, valószínűleg érdemes újra végignézni a teljes folyamatot.

1. rész: HOLDING CÉG és bizalmi vagyonkezelés »

2. rész: A márkád tényleg a tiéd? – Védjegyekről érthetően »

EGYRŐL A KETTŐRE

Haladó vállalkozóknak »

Egyről a Kettőre

Az Egyről a Kettőre azoknak a vállalkozóknak szól, akik már elindultak az úton, de szintet szeretnének lépni. Növekedésről, csapatépítésről, delegálásról, rendszerekről és vezetésről beszélünk – őszintén, gyakorlati tapasztalatokkal.

By Dallos Zoltán

Dr. Bajcsay Ügyvédi Iroda » https://www.bajcsaylegal.com/

Rólam bővebben » https://dalloszoltan.hu/

A domain önmagában nem elég

Sok vállalkozó úgy kezdi a névválasztást, hogy megnézi, szabad-e a .hu vagy a .com domain. Ez fontos lépés, de önmagában nem ad teljes biztonságot. Egy korábban bejegyzett, azonos vagy hasonló tevékenységi körre vonatkozó védjegy később komoly problémát okozhat.

Ezért egy új márka elindítása előtt érdemes ellenőrizni:

• a cégnyilvántartást;

• a domainneveket;

• a Google találatait;

• a hazai és európai védjegyadatbázisokat.

A védjegy a márka jogi alapja

A márka bizalmat, ismertséget és üzleti értéket képvisel. A védjegy pedig ennek egyik legerősebb jogi alapja.

Egy rendezett védjegyportfólió nemcsak abban segíthet, hogy felléphessünk a jogosulatlan névhasználattal szemben. Egy befektetés vagy cégeladás során is értéket jelenthet, mert a vevő számára egyértelműbbé teszi, hogy valóban a vállalkozás rendelkezik a felépített márkával és szellemi tulajdonnal.

A védjegyet azonban nem elég megszerezni: a bejegyzett áru- vagy szolgáltatási körben használni is kell. Tartós használat hiányában bizonyos esetekben más kezdeményezheti az oltalom megszüntetését.

Mikor érdemes foglalkozni vele?

Nem akkor, amikor a márka már országosan ismert, hanem lehetőleg már a névválasztásnál.

A védjegybejelentés költsége általában eltörpülhet amellett, amit egy kényszerű névváltás, új arculat, új domain és elveszített piaci bizalom jelentene.

A teljes beszélgetésben szóba kerül az ábrás és a szóvédjegy közötti különbség, a magyar és uniós oltalom, a védjegybitorlás, a személynevek védelme, valamint az is, hogyan növelheti egy rendezett márkaportfólió a vállalkozás értékét.

👤 Rólam bővebben » https://dalloszoltan.hu/
🧑🏻‍⚖️ Dr. Bajcsay Ügyvédi Iroda » https://www.bajcsaylegal.com/
▶️ Kezdő vállalkozóknak » https://www.alkalmazottbolvallalkozo.hu/
🚀 Haladó vállalkozóknak » https://www.egyrolakettore.com/
☀️ Lifestyle és vállalkozói szabadság » https://uzletesutazas.substack.com/

A holding nem egy különleges cégforma, hanem egy tulajdonosi felépítés: egy társaság, jellemzően egy Kft. tulajdonolja a cégcsoport további vállalkozásait. Ez különösen akkor lehet érdekes, amikor a különálló üzleteket később fejlesztenénk, értékesítenénk, vagy csak az egyikbe szeretnénk befektetőt bevonni.

Mikor lehet kevés egyetlen Kft.?

A problémák általában akkor kezdődnek, amikor egy vállalkozásban már minden összekeveredik: az alaptevékenység mellett megjelenik az ingatlan, a médiaportfólió, a kereskedelem, több márka vagy akár teljesen eltérő üzletágak.

A különálló cégek segítségével:

• elkülöníthetők az üzleti kockázatok;

• külön tulajdonos vagy befektető vonható be;

• átláthatóbbá válik az egyes üzletágak teljesítménye;

• egyszerűbb lehet egy vállalkozás vagy márka későbbi értékesítése.

Ha minden egyetlen cégben található, akkor egy probléma könnyebben veszélyeztetheti a többi értékes tevékenységet is.

👤 Rólam bővebben » https://dalloszoltan.hu/rolam
🧑🏻‍⚖️ Dr. Bajcsay Ügyvédi Iroda » https://www.bajcsaylegal.com/
▶️ Kezdő vállalkozóknak » https://www.alkalmazottbolvallalkozo.hu/
🚀 Haladó vállalkozóknak » https://www.egyrolakettore.com/
☀️ Lifestyle és vállalkozói szabadság » https://uzletesutazas.substack.com/

Ezért fontos, hogy minden munkatárs pontosan értse, hogyan épül fel a szervezet, melyik területnek mi a feladata, ki milyen döntésekért felel, és kihez lehet fordulni egy adott kérdéssel. A világos szervezeti felépítés nem felesleges adminisztráció, hanem a gyorsabb és hatékonyabb működés alapja.

Ha mindenki látja a teljes képet, könnyebbé válik az együttműködés is. A kollégák jobban megértik, hogyan kapcsolódik a saját munkájuk más területekhez, miért fontos egy adott határidő, és hogyan járulnak hozzá közösen a vállalkozás eredményeihez.

A jó struktúra nem azt jelenti, hogy minden helyzetre merev szabályokat alkotunk. Éppen ellenkezőleg: egyértelmű kereteket teremt, amelyek között a csapattagok önállóbban, nagyobb felelősséggel és kevesebb bizonytalansággal tudnak dolgozni. Egy növekvő vállalkozásban ez már nem lehetőség, hanem a fenntartható fejlődés egyik legfontosabb feltétele.

Ezek mind hozzám tartoznak, de külön-külön csak egy-egy szeletét mutatják annak, amit az elmúlt években építettünk.

Nemrég személyes All Staff Meetinget tartottunk a DLX MEDIA csapatával. A találkozón bemutattam, hogyan kapcsolódnak egymáshoz a különböző cégek, márkák és projektek, valamint azt is, hogyan néz ki a DLX Media új szervezeti felépítése.

Úgy döntöttem, hogy a prezentáció egy részét nyilvánosan is megosztom.

A három fő terület

A jelenlegi struktúra három, egymást támogató területre épül.

A Dallos Zoltán személyes márka feladata a figyelem, a bizalom és a közösség építése. Ide tartoznak a videók, podcastok, könyvek, rendezvények és azok a tartalmak, amelyekben a saját tapasztalataimat osztom meg.

A DLX MEDIA a szolgáltató és gyártó vállalkozás. Videókat, podcastokat, közösségimédia-tartalmakat, PR-kampányokat és más marketingmegoldásokat készítünk ügyfelek számára.

A DPress ezzel szemben saját médiavagyont épít. Tematikus magazinokat és műsorokat fejlesztünk többek között üzleti, ingatlanpiaci, ipari és lifestyle témákban.

Ezek felett helyezkedik el a D2 Holding, amelynek hosszú távú feladata a megtermelt eredmény kezelése, új befektetések elindítása, valamint tartós vállalati és pénzügyi vagyon felépítése.

Miért volt szükség a struktúra tisztázására?

Egy vállalkozás növekedésével könnyen összemosódhatnak a szerepek, a márkák és a felelősségi körök.

A kezdeti időszakban ez még nem feltétlenül jelent problémát. Mindenki több területen dolgozik, a döntések gyorsan megszületnek, és a működés jelentős része a tulajdonos fejében van.

Egy bizonyos méret fölött azonban ez már nem fenntartható.

A csapatnak pontosan kell látnia:

• merre tart a vállalkozás,

• melyik projektnek mi a feladata,

• ki miért felel,

• hogyan születnek a döntések,

• és hogyan kapcsolódik a saját munkája a cég eredményéhez.

Ezért a teljes portfólió áttekintése mellett egy új DLX Media szervezeti ábrát is bemutattunk.

A működést három nagy területre bontottuk: ügyfélszerzésre, végrehajtásra és controllingra. Így már nem egy nehezen átlátható, lapos szervezetként működünk, hanem világosabb felelősségi és vezetői rendszerben.

Miért mutatom meg mindezt nyilvánosan?

Nem azért, mert azt gondolom, hogy nálunk már minden tökéletesen működik.

Éppen ellenkezőleg.

A videó egy valódi belső értekezlet felvétele. Olyan kérdésekről beszélünk benne, amelyekkel szinte minden növekvő vállalkozás találkozik: delegálásról, vezetői felelősségről, ügyfélszerzésről, csapatkommunikációról, teljesítménymérésről és a rendszerek fejlesztéséről.

Szerintem értékes lehet megmutatni nemcsak a kész eredményt, hanem magát az építkezést is.

Azt, hogyan próbálunk egy szolgáltató vállalkozásból tudatosan felépített cégcsoportot létrehozni. Hogyan választjuk külön a személyes márkát, a szolgáltató céget, a médiavagyont és a befektetési területet. Illetve milyen kérdéseket kell közben vezetőként és csapatként megválaszolnunk.

Nézd meg a teljes videót

A videóban részletesen bemutatom:

• mivel foglalkozom jelenleg,

• hogyan kapcsolódik egymáshoz a személyes márkám, a DLX Media és a DPress,

• milyen szerepet kap a D2 Holding,

• hogyan alakítottuk át a DLX Media szervezeti felépítését,

• és milyen irányba szeretnénk továbbépíteni a teljes rendszert.

Ez a struktúra természetesen nem végleges. Ahogy a cégek, a csapat és a lehetőségek változnak, a rendszer is tovább fog fejlődni.

De 2026-ban jelenleg így néz ki az, amit építünk.

Az elmúlt években ezért először a csapatra, a szolgáltatásokra és a belső rendszerekre koncentráltunk. Közben európai szintre terjesztettük ki a DLX MEDIA védjegyét, és lefoglaltuk a legfontosabb európai domaineket is. A konkrét indulással azonban egészen 2025 végéig vártunk.

Most két pilot piacon tesszük meg az első lépéseket: Máltán és Barcelonában.

Miért éppen Barcelona és Málta?

Mindkét helyszín nemzetközi környezet, sok helyi és külföldi vállalkozással. Ráadásul mindkét piacon találtunk olyan partnereket, akik helyismerettel és kapcsolatrendszerrel tudják támogatni az indulásunkat.

A külföldi terjeszkedés mögött három fő motiváció áll:

• magasabb európai árszínvonal,

• a magyar piactól való függőség csökkentése,

• valamint az a személyes célom, hogy a munkát és az utazást egyre jobban össze tudjam kapcsolni.

Hogyan lehet belépni egy új piacra?

Hiszek abban, hogy egy új piacon először bizonyítani kell.

Ezért Barcelonában is helyi vállalkozásokkal tárgyalunk, próbamunkákat készítünk, és az első időszakban akár díjmentes együttműködéseket is vállalunk azért, hogy valódi helyi referenciákat építsünk.

Nem az a célunk, hogy azonnal a lehető legtöbbet keressük, hanem az, hogy az első tíz-huszonöt partner lássa, milyen minőségben dolgozunk. Ha pedig elégedettek, a referenciák és az ajánlások már tovább tudják építeni a jelenlétünket.

Partnereket is keresünk

A következő időszakban Barcelonában és Máltán helyi képviselőket, fotósokat, videósokat, közösségimédia-menedzsereket és ajánló partnereket keresünk.

A szolgáltatásaink között szerepel a videó- és podcastgyártás, a közösségi média menedzsment, az online hirdetések, később pedig a PR-kommunikáció is.

Ez még csak az út eleje. A videóban részletesebben is elmesélem, hogyan jutottunk el idáig, milyen kihívásokat látok, és hogyan tervezzük felépíteni a DLX Media nemzetközi jelenlétét.